Ha a karrierünk épülését szeretnénk támogatni a neten, először is keressünk rá a google-ban a saját nevünkre. Amit ott találunk, azt fogja megtalálni a fejvadász, a HR-es vagy a jövendőbeli ügyfelünk is. Gyomláljuk ki a ránk nem a legjobb fényt vető tartalmakat, hogy csak az maradjon elérhető, ami pozitív asszociációkat és jó érzéseket kelt másokban. Ha ez megvan, fogjunk bele személyes brandünk tudatos alakításába, ha eddig nem tettük.
Az alap az önismeret
A tudatos brandépítéshez tisztáznunk kell magunkban néhány dolgot. Legyünk magunkhoz annyira őszinték, amennyire csak tudunk, és válaszoljunk a következő kérdésekre:
Miben vagyunk jók, sőt nagyon jók? Mi az, ami csak ránk jellemző? Egy egyedi tulajdonság, képesség, speciális szakterület? Mi az, amit szenvedélyesen szeretünk csinálni? Mi tesz minket boldoggá? Mit tartunk fontosnak? Mit teszünk a számunkra fontos dolgokért? Mit szeretnénk elmondani másoknak magunkról és a munkánkról? Mi a célunk a brandépítéssel? Milyen karrierutat szeretnénk bejárni? Ezek közül mit osztunk meg szívesen, és mit nem a nagyközönséggel?
A hitelesség titka
Kommunikációnk tárgyának összhangban kell lennie velünk és mindazzal, amit fentebb összegyűjtöttünk. Fontos, hogy az egyes felületeken összefüggő képet sugározzunk magunkról. Semmi sem rombolja jobban a hitelességet, mint az egymásnak ellentmondó információk, a felvett póz, a hamisan csengő, másoktól összeollózott identitás, a csúsztatás vagy akár a lopott tartalom.
Aktivitás a lelke
A brand akkor lesz élő, ha időt és energiát fordítunk netes felületeink gondozására. Nézzük a legfontosabbakat!
- Weboldal: Vállalkozóként érdemes megfontolni a létrehozását. Egyszer kell rá nagyobb energiát fordítani, utána csak akkor kell frissíteni, ha tartalmilag vagy technikailag elavulttá válik. Találnunk kell egy jó domainnevet, szöveges és képes-videós tartalmakat kell létrehoznunk, és megfelelő oldalstruktúrát kell összerakni, amiben a felhasználó könnyen eligazodik. Fontos, hogy mobileszközökre legyen optimalizált, és tartalmazza a legfontosabb információkat a vállalkozásunkról.
- Blog: Sokféle felületen indíthatunk blogot – elhelyezhető a weboldalunkon vagy futtathatjuk valamilyen blogszolgáltató oldalán is. Vizuális munkák, illetve intellektuális témákkal foglalkozó szöveges bejegyzések praktikus helye. Előnye, hogy a posztok linkjét más csatornákon is megoszthatjuk, így egy tartalmat sok felületen tudunk elhinteni.
- Facebook-oldal: El kell döntenünk, hogy saját, személyes oldalunkat fejlesztjük, vagy pedig külön szakmai oldalt indítunk. Ha a saját oldalt választjuk, gondosan ügyeljünk arra, hogy a túl személyes posztok ne legyenek nyilvánosak, csak a szűk baráti kör láthassa azokat. Külön szakmai oldalt saját vállalkozás esetén érdemes indítani. Heti 1-2 bejegyzés is ideális lehet, de használhatjuk bátran a történetfunkciót is, amely 24 óráig teszi elérhetővé mini-posztjainkat. Képes, videós posztok előnyben, de itt a rövid szövegek is érdekesek lehetnek. Ha már rutinosak leszünk a posztgyártásban, a frissítés heti fél-egy órás elfoglaltság lesz. Aranyszabály, hogy ha épp nincs mondanivalónk, inkább ne mondjunk semmit.
- Instagram: Leginkább képileg jól megjeleníthető szakmákban érdemes indítani instaoldalt, és külön előnye, hogy a profilunkat összeköthetjük a Facebook-oldalunkkal, így egyszerre két helyre kerülhet ki ugyanaz a poszt. Fontos a hashtag-elés, vagyis a címkézés, mert a legtöbb felhasználó ez alapján fog rábukkanni a profilunkra. Mivel fotó- és videómegosztó oldalról van szó, könnyű és gyors a posztolás – ha látunk egy érdekes, témába vágó dolgot, csak kattintunk, és már mehet is az oldalra. Itt is elérhető a történetfunkció, használjuk, ha van mondanivalónk! Hetente két-négy egyszerű poszt elegendő, ez heti fél óra ráfordítását jelenti.
- Linkedin: szakmai közösségi oldal, elsősorban munkavállalók számára hasznos, hiszen a legtöbb fejvadász és HR-es itt keres először. Egyszer kell feltölteni az életrajzunkat, utána elég (és kell is) frissíteni. Alapvetően angol nyelvű felület. Belinkelhetők a szakmai anyagaink a netről.
- Twitter: Csak sok rövid, tömör mondanivalóval rendelkezők számára ajánlott. Viszonylag szűk a magyar felhasználói tábora, így erre csak akkor fordítsunk energiát, ha olyan területen dolgozunk, ahol sokan twittereznek.
Hogyan vágjunk bele?
Ne halogassuk, kezdjük el! Olyan ez, mint a biciklizés: amíg el nem kezdjük, nem is fogunk belejönni. Eleinte bőven belefér a hibázás, a kevéssé sikerült poszt vagy fotó. Az elején úgyis kevesen fognak minket követni, ők is főként a baráti körünkből kerülnek ki. Ők pedig jó eséllyel megértők és támogatók lesznek. Kérjünk tőlük minél több visszajelzést, a külső szem óriási segítség egy induló brand számára. Bízzunk magunkban, és találjuk meg a saját hangunkat!
A cikk a HVG Extra Pszichológia 2019/3. számában jelent meg.