Bárcsak minden ilyen egyszerű lenne! Eldördül a startpisztoly, mi elindulunk, és tudjuk, hova tartunk pontosan, mert előttünk lobog a célszalag. Az életben azonban magunknak kell meghúzni a startvonalat, kitalálni az irányt, kitűzni a célt és elsütni a pisztolyt.

De miért is fontos, hogy legyenek céljaink? Mert különben mások céljait valósítjuk meg. Célok nélkül az emberből kivész a vitalitás, eltűnik a sikeresség és a hasznosság érzése, nem látjuk értelmét az aktivitásnak. Ha viszont vannak céljaink, fókuszáltabbak, energikusabbak vagyunk. Egy igazán jó cél megmozgatja az embert. Könnyebben megtalálja a célhoz kötődő lehetőségeket, a hasonló célokért dolgozó embereket. Ez inspirál és megerősíti az elhatározást. A rosszul megválasztott cél viszont kudarcérzéshez vezet, csökkenti a motivációnkat és a vállalkozó kedvünket. Így van ez azokkal a ránk erőltetett célokkal is, amelyek nem a sajátjaink – ha mondjuk a szüleink döntenek a továbbtanulásunkról, vagy ha a főnökünk unalmas továbbképzésre küld el.

Mi tehát egy jó cél?

Van egy egyszerű és nagyszerű módszer, amivel tesztelhetjük a célunkat, ez a SMART-modell. A célállítás e módja George T. Doran amerikai tanácsadó nevéhez fűződik, aki a washingtoni vízerőmű stratégiai igazgatójaként a menedzserei ötlete nyomán pontosította és dolgozta azt ki. Először kisebb programoknál tesztelték a modellt, majd kiterjesztették nagyobb tervekre is. Doran 1981-ben publikálta a SMART gondolatmenetét, amely könnyű érthetősége, alkalmazhatósága révén hamar meghódította a világot. Bár sokan rugalmatlannak találják a modellt, és emiatt kevésbé tartják alkalmasnak hosszú távú tervezésre, marketingterületen a mai napig használják, coaching területén pedig akár üzleti, akár a hétköznapi életben felmerülő célok helyes meghatározásában és elérésében is a segítségünkre lehet.

A SMART angol betűszó, amely öt kritériumot takar: ha ezeknek megfelel a célunk, biztosak lehetünk abban, hogy az valóban megvalósítható. A többi már csak az elhatározásunkon és a kitartásunkon múlik.

S mint specific: vagyis elég konkrét-e a célunk?

Az első és legfontosabb kritérium a konkretizálás: mit, mikor, hogyan, miért szeretnénk elérni. A „boldog szeretnék lenni” célkitűzés például nem lesz jó, mert nem elég tényszerű. Ha a célunk azonban az, hogy 10 kilót szeretnénk fogyni, az elég világos, behatárolt cél.

M mint measurable: vagyis mérhető-e a célunk?

A mérhetőség nem feltétlenül jelent számszerűsíthetőséget, bár általában ez a jellemző. Jelentheti valaminek az elérését vagy el nem érését is: például sikerül-e a nyelvvizsgám vagy sem. A fogyókúra esetén az eredmény testsúlyban vagy centiméterekben is mérhető. Ezen kívül olyan tényezőket is érdemes mérni, amik erősen kihatnak a végeredményre: a testmozgás és a bevitt kalóriamennyiség ilyen. De ne csak mérjük ezeket, hanem határozzunk is meg konkrét napi vagy heti célszámokat: például napi 20 perc futás és maximum 1400 bevitt kalória.

A mint achievable: vagyis elérhető-e a célunk?

Ez azt jelenti, hogy a célom elérése rajtam múljon, ideális esetben 100 százalékban, de minimum 80 százalékban. Nem lehet célom, hogy a főnököm változzon meg, de lehet célom, hogy állást váltok. Ha a cél elérése kis mértékben másokon vagy külső körülményeken is múlik, akkor ezen a ponton kell kitalálnunk, hogy ezeket a nehézségeket hogyan hidaljuk át.

R mint relevant: vagyis releváns-e a célunk?

Releváns az a cél, amire képesek vagyunk. Legyen összhangban a motivációinkkal, képességeinkkel, lehetőségeinkkel. Fontos, hogy kihívást jelentsen, különben nem leszünk elég motiváltak. Átfogóbb, nagyobb célok esetén ehhez a ponthoz tartozik még az alcélok kitűzése. Ezek mérföldkövekként fogják jelezni, hogy egyre közelebb jutottunk a végcélhoz.

T mint time-bound: vagyis időben behatárolt-e a célunk?

Ezen a ponton határidőt kell adnunk magunknak a teljesítésre. Ha szeretnénk fogyni 10 kilót, ki kell mondanunk, hogy erre mennyi időt adunk magunknak. Érdemes reálisan teljesíthető, de viszonylag szűk határidőt adni magunknak, mert az szintén erősíti a motivációt. Ha alcélokat is kitűztünk, határozzuk meg, hogy azokat mikorra kell elérnünk.

8 dolog, amivel segíthetjük magunkat a cél elérésében

1. Ne legyen sok célunk egyszerre! Nincs akadálya annak, hogy egy időben több cél is lebegjen a szemünk előtt. Azt viszont fontos tudni, hogy hosszú távú célból egynél vagy kettőnél többet nem érdemes kitűzni. Minél több célunk van, annál valószínűbb, hogy nem fogjuk elérni egyiket sem.

2. Ne dőljünk be a hiedelmeinknek! Sokszor azért nem merünk egy célt kitűzni, mert azt gondoljuk, nem vagyunk képesek elérni. Ezek a félelmek néha megalapozottak, de a legtöbbször inkább negatív hiedelemek, amik a gyerekkorunkból, esetleg az iskolai kudarcok mentén alakultak ki bennünk. Ezek legyőzésében segíthet egy jó barát, egy lelkes támogató vagy akár egy jó coach.

3. Találjunk egy motiváló képet magunknak! Segíthet, ha a célkitűzéshez egy részletesen kidolgozott képet társítunk, például hogy pezsgőt bontunk a barátokkal, amikor sikerült elérni a célt. Erre a képre gondolni a legnehezebb napokban is garantáltan motiváló lesz. Persze a végén ne felejtsük el valóban meg is ünnepelni a sikert!

4. Válasszuk meg jól a kezdés időpontját! Sokan esnek abba a hibába, hogy január elsején indítják a stopperórát. Persze van, akinek sikerül így is betartania a kitűzött ütemezést, de nagyobb eséllyel lesz sikeres a dolog, ha felkészítjük magunkat az indulásra, és olyan napot választunk, ami fizikailag, lelkileg és érzelmileg is ideális.

5. Tegyük láthatóvá, amit elértünk! A motivációnkat megtámogathatjuk azzal is, ha a megvalósítás során egy jól látható helyen vezetjük a sikereinket. Tegyünk egy nagy papírt a hűtőre, és pipáljuk a napi vagy heti vállalásainkat. Kidolgozhatjuk a saját kis jutalmazó rendszerünket is.

6. Szerezzünk támogatókat! Ha közösen vágunk bele egy nagyobb cél elérésébe, és rendszeresen beszámolunk egymásnak az elért sikereinkről, lelket tudunk önteni egymásba. A nehézségek és a sikerek megosztása másokkal erővel, energiával tölti fel az embert.

7. Ne csüggedjünk, ha hibázunk! Nem omlik össze a világ, ha egyszer-egyszer nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elterveztük. Legyünk elnézőek önmagunkkal. De ha túl gyakran szegjük meg a magunk szabta határokat, gondoljuk át, hogy biztosan jól tűztük-e ki a célt.

8. Változtassunk nyugodtan! A kidolgozott cél sosincs kőbe vésve. A világ változik, és mi is változunk. Ami ma motivál, holnap talán már nem fog. Változtassunk bátran, mert a célok nem arra valók, hogy gúzsba verjenek minket, hanem hogy a fejlődésünket segítsék.

 

A cikk megjelent a HVG Extra Pszichológia 2018/3 számában.